Európa felszínének közel 10%-át már beton fedi!
Érdekes kutatásra bukkantunk minap. Szinte hihetetlen, de kontinensünkön arányában már több a beton, mint a vízfelület. Földünkön megdöbbentő ütemben gyarapítjuk az ember által épített, mesterséges területek méretét. Cikkünkben az Európai Statisztikai Hivatal adatait jártuk körül.
Az említett intézmény kutatása szerint kontinensünk szárazföldjének 8,8%-át mesterséges, ember alkotta létesítmények alkotják. Ezek kereskedelmi, ipari vagy a lakhatást szolgáló épületek, illetve egyéb területek. Mindez azt jelenti, hogy Európa földfelszínének közel egy tizedét gyárak, épületek, házak, plázák borítják. Az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik: az említett számadatban benne foglaltatik a mesterségesen kreált parkok területe is, ám ez elhanyagolható nagyságú. A teljes egészében mesterséges anyagokkal borított felületek arány közel 5%. Ide tartoznak az épületek, utak, vasutak, járdák.
További megdöbbentő tények:
A tavak, folyók és más, természetes vízfelületek – beleértve a lápokat és mocsarakat is – aránya mindössze 4,6 százalék. Ennek ismeretében igazán megdöbbentő a 8,8%-os mesterséges létesítmény területarány.
Országok közti különbségek: Magyarország a középmezőnyben
Végre egy lista, ahol Magyarország nem a sor végén kullog. A betonnal fedett területek arányát tekintve hazánk holtversenyben a 14. helyen áll. Országunkban az összterület 4%-át borítja mesterséges létesítmény. Európában komoly különbségek vannak az egyes régiók között. A kis területű Máltának például a harmadát fedi beton, de a Benelux-államoknak is több mint tizedét takarja valamilyen épület vagy út.
A kutatás nem csak a mesterséges területek arányát vette górcső alá. Az elemzésből kiderül, hogy az emberiség más területeket is intenzíven használ. A szántóföldek például az Európai Unió negyedét teszik ki. Magyarország ebben a tekintetben szinte az élbolyban található: hazánk területének a fele szántó.
Máshol sem jobb a helyzet
Bár legtöbb olvasónk azt gondolhatja, hogy Európa túlzott iparosodása áll a fenti, borzasztóan ijesztő adat mögött, ám valójában globálisan sem jobb a helyzet. A Columbia Egyetem felmérése szerint a Föld szárazföldi felszínének nagyjából 3%-a városias jellegű. Ráadásul ebben az adatban nem szerepelnek az utak, vasutak és a kisebb települések által lefoglalt területek.
Egy 2007-es felmérés szerint a Föld felszínének már közel 7%-át borítja valamilyen mesterséges felület – utak, bányák, vagy települések. És a bolygó felszínének már több mint felét módosította az ember valamilyen formában. Egyedül a hegységek és a nagy kiterjedésű erdők számítanak még többé-kevésbé természetesnek.
Drasztikus hatások
De miért írunk minderről itt, a Best Machinery Blog hasábjain? Mert drámai hatásai lehetnek a túlépítésnek! A beépített területekre lehulló csapadék nem tud beszivárogni a talajba, éppen ezért gyors lefolyású, úgynevezett villámárvizeket idézhet elő a hirtelen jött eső vagy hó. Ennél is fontosabb, hogy a beépített területeknek kiemelt szerepe van a Föld felmelegedésének elősegítésében. Nem utolsó sorban pedig rengeteg élőlény életterét veszik el ezek a felszínek.
Mivel a Föld népessége folyamatosan nő, és a harmadik világban a városokba történő beáramlás is erőteljes, ezért az előttünk álló évtizedekben tovább fog növekedni a mesterséges anyagokkal borított területek arány a Földön.
A bejegyzést írta: Szuhi Attila és Blaskó Gergely - (A szerzőről)
