Nagyüzemi pelletgyártás - ami igazán megéri
Áttekintés a biomassza hasznosításában rejlő potenciálról
A ZIP Magazin januári számában érdekes és említésre érdemes cikket olvashatunk a biomassza hasznosítás, többek között a pelletálás útvesztőiről. Dr. Tóth József (Biomassza Termékpálya Szövetség) az elmúlt évek hangzatos terveiről és azok megvalósulásának ellehetetlenüléséről ír publikációjában.
A cikkben kifejti, hogy a szövetség már a kezdetek óta azt az álláspontot képviseli, mely szerint elsősorban a mezőgazdasági melléktermékeket, valamint a hulladékokat kell a helyi hőigény kielégítésére fordítani. Az álláspont helyességét a Szakolyi Hőerőmű esete is igazolja: a sokmilliárdos tőkéből megépített létesítmény mindössze 3 évet üzemelt. Szakolyban a működés évei alatt biomasszából elektromos áramot termeltek.
A 2010-es esztendőben a szakma – köszönhetően az Új Széchényi Tervnek – nagy fellendülést remélt. Többek között kiszámíthatóságot, a közintézmények biomassza tüzelésre való átállításának lehetőségét, a helyben előállított brikett és pellett tüzelőanyagok helyben történő felhasználásának támogatását, a projektek biztonságos finanszírozását várták a programtól. A remélt fellendülés azonban elmaradt. Ennek okait cikkében Dr. Tóth József részletesen feldolgozza.
A Best Machineryt mint gépkereskedő, gépforgalmazó céget elsősorban az írás harmadik harmada érinti. Ebben a részben a szerző a pelletgyártás megtérülését egy 1 tonna / óra kapacitású pelletgyártó gépsoron keresztül vezeti le. A cikkíró hozzávetőlegesen 90-110 millió forintot jelöl meg a rendszer bekerülési költségeként. Tóth úr már nem említi, de természetesen rengeteg múlik azon, hogy mi képezi a pelletáló rendszer részét. Gondoljunk csak bele. Ha rönkfát szeretnénk feldolgozni, akkor szükségünk van kérgezőre és előaprítóra is. (A fakéreg koptató hatásáról egy korábbi bejegyzésünkben írtunk). Az említett részegységek apríték feldolgozása esetén kihagyhatóak a rendszerből, ezzel jelentősen csökkentve a beruházás költségét. Megfelelő nedvességtartalmú szalma vagy száraz fűrészpor pelletálásakor pedig szárítóra sincs szükségünk. Ekkor az egyik legjelentősebb költségelemet képező berendezést húzhatjuk ki a rendszerből. Továbbá saját (önkormányzati) felhasználás esetén a csomagológép is elhagyható.
Teljes mértékben egyetértünk azzal az állásponttal, mely szerint egy pellet előállítását célzó beruházás 1 tonna / óra feletti kapacitás esetén lehet rentábilis. A brikettgyártással kapcsolatban foglaltuk össze a kiskapacitású gépek vásárlásának buktatóit, ám cikkünk könnyedén átültethető a pelletgyártás területére is.
A számítást egy olyan önkormányzati társulás példáját alapul véve végzi el a szerző, amelyben a települések egymással összefogva kezdenek pelletálásba. A pelletáló gép által termelt végterméket az önkormányzatok maguk használják fel. A pellet alapanyagát – feltételezhetően faaprítékot – a képzeletbeli társulás vásárolja. 110 forintos köbméterenkénti gázárat, valamint 1.000.000 m3 éves gázfogyasztást alapul véve az évenkénti 110 millió forintos gázszámla állítható szembe a pellet előállításának 77,5 millió forintos költségével (az előállítás költségelemei közé sorolható az alapanyag, a gyártáshoz felhasznált elektromos áram, a szállítás és anyagmozgatás, a menedzselés, a karbantartás költsége, valamint a dolgozók munkabére és járuléka). Könnyen belátható, hogy ebben az esetben az éves megtakarítás 32,5 millió forint. A valóságban viszont nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a pályázati pénzek odaítélésének feltételéül szabják a biomassza tüzelésre átállított épületek energetikai korszerűsítését is. Ennek és csak ennek köszönhetően válik a megtérülés időtartama eltúlzottan hosszúvá. A cikk írója továbbra is a közösségi fűtőművek létesítésében látja a legnagyobb potenciált.
Más azonban a helyzet akkor, ha a pelletálás alapanyaga – például mezőgazdasági melléktermék vagy saját faanyag – a rendelkezésünkre áll. Ebben az esetben a megtakarítás is jelentősen emelkedik. A példa is jól illusztrálja a szerző korábbi álláspontját, mely szerint a hulladékanyagok és meglévő melléktermékek feldolgozására kellene koncentrálni.
Az érdekfeszítő írást, valamint a ZIP Magazint minden - a biomassza hasznosítás iránt érdeklődő – ügyfelünk figyelmébe ajánljuk!
