A telepített aprítógépek típusai

Telepített aprítógépek alatt a villamos motorral meghajtott, a bemenő anyag méretét csökkentő, fizikai megjelenési formáját nagymértékben megváltoztató technológiai berendezéseket értjük. A telepített aprítógépeken belül lényegében két nagy csoportot különíthetünk el. A shreddereket, illetve a finomaprítókat.

Shredderek

A shredderek a darálandó anyag térfogatcsökkentését, bizonyos gépek a megfelelő méretre történő aprítását végzik. A shredderek alcsoportján belül megkülönböztetünk egy- illetve többtengelyes aprítógépeket.

Az egytengelyes aprítógépekben egy forgó, késekkel szerelt rotor végzi el úgy az aprítási feladatot, hogy egy hidraulika által mozgatott úgynevezett „kos” szorítja a rotorhoz a feldolgozandó anyagot. A berendezések kapacitása 30-3000 kg között lehet óránként, természetesen mindez a gép méretétől függően. A gép belsejében, a forgó rotor alatt egy perforált rosta helyezkedik el, amelynek az a szerepe, hogy a gépből csak a megfelelő méretű anyag kerüljön kitárolásra. A forgó rotor addig aprítja, szaggatja az anyagot, amíg az át nem fér a rosta lyukain. Ezek a berendezések alkalmasak különböző fahulladékok, lágy és kemény műanyag hulladékok, papír és karton hulladékok, üvegszálas anyagok és a könnyebb elektronikai hulladékok, valamint kórházi és veszélyes hulladékok feldolgozására. A megfelelő aprító kiválasztásához minden esetben figyelembe kell venni a beadagoló garatméretet, a megfelelő motorteljesítményt, illetve a rotoron elhelyezkedő kések számát.

A két- vagy többtengelyes aprítógépek segítségével gyakorlatilag bármilyen manapság keletkező hulladékfajta feldolgozható. A berendezés működésének lényege, hogy két egymással párhuzamos, ám egymással lassú fordulatszámon szembe forgó rotoron elhelyezkedő kések gyakorlatilag szakítják, tépik, elnyüvik az aprítandó anyagot. A berendezések a csomagolási papír vagy műanyag hulladékoktól (könnyű anyagok) a keményebb fa és műanyag hulladékokon (közepes keménységű anyagok) át, egészen a gumihulladékokat és akár egy komplett autót képesek leaprítani. Az aprítandó anyagok függvényében tehát megkülönböztetünk kis-, közepes-, és nagyméretű kéttengelyes shreddereket. Teljesítményük 200kg/h-tól egészen akár a 10-30 t/h-s kapacitásig terjedhetnek.

Az aprított anyag mérete egy lépésben nem szabályozható pontosan (ellentétben az egytengelyes shredderekkel), ugyanis a tengelyek alatt nem található rosta. Amennyiben pontos méretű kimenőanyag-frakciót szeretnék, úgy a kitárolást követően egy rostát kell alkalmaznunk. Azt a méretű anyagot, amely nem esik át a rostán, vissza lehet vezetni az input oldalra. A feldolgozható anyagok tárháza gyakorlatilag végtelen, azonban minden egyes hulladékfajtához megfelelő motorteljesítményt, fordulatszámot, rotorhosszúságot, késszámot és késvastagságot kell meghatározni.

A három vagy négytengelyes aprítók abban különböznek a kéttengelyes shredderektől, hogy ugyanakkora vágószélesség mellett megnövekedett teljesítményt biztosítanak. (több kés, több vágófelület) Léteznek olyan három- vagy négytengelyes speciális shredderek, ahol az egytengelyes shredderekhez hasonlóan egy rosta található a forgó rotorok alatt. Ezen rosta szerepe ugyanaz, mint az egytengelyes shreddereknél. Viszonylag pontos szemcseméret érhető el ezekkel a speciális gépekkel. Teljesítményük természetesen kisebb, mint a rosta nélküli változatokénak.

Finomaprítók

A finomaprító berendezések a fent említett berendezések, vagy az erdészeti faaprítók segítségével megfelelő méretűre előaprított hulladékok, illetve nyersanyagok egészen apró méretre történő darálást végzik. Ezen csoporton belül is megkülönböztetjük a granulátorokat, illetve a kalapácsos malmokat.

A granuláló berendezéseket többnyire a műanyagiparban használják, hogy 10mm-nél kisebb szemcseméretű, és teljesen homogén anyagot kapjanak. A gyorsan forgó késes rotor az ellenkések, valamint az apró lyukméretű rosták segítségével darálja le az anyagot. Az így keletkezett végtermék már alkalmas a műanyaggyártásban alapanyagként történő felhasználásra.

A kalapácsos malmokat elsősorban fahulladékok aprítására használják. Ezekben a berendezésekben több tengelyre felfűzött, ám szabadon lengő kalapács végzi az aprítást. A kalapácsok igen nagy sebességgel mozognak. A berendezésbe bekerülő anyagot addig őrlik, amíg az a 2-10 mm lyukátmérőjű rostán át nem hullik. Az így keletkezett durva, vagy éppen finom fűrészpor a pellet, valamint brikettgyártás alapanyaga is lehet. A kalapácsos malmokat széles körben alkalmazzák ezen technológiákban.

Cikkünk folytatódik. A 2. részben a mobil faaprító berendezéseket vesszük górcső alá.

A bejegyzést készítette Varga Péter és Blaskó Gergely (A szerzőről)

Szóljon hozzá!