Mi az a brikett?
Hogyan működik a brikettáló gép?

A következő néhány sorban a brikettálás különböző formáit vesszük számba. Gondolván az oldalunkra tévedő, lelkes, ámbár információval nem rendelkező olvasókra, először azt tekintjük át, hogy mi is az a brikett. Cikkünk második részében a speciális agglomerációs (alapanyag tömörítési) eljárás lehetséges technológiai megoldásait vesszük górcső alá. Tesszük mindezt közérthetően, a laikus olvasó számára is érthető módon.

Mi az a brikett?

A brikett a brikettálásnak nevezett agglomerációs eljárás során keletkező végtermék. Formája és mérete elméletileg bármilyen lehet, de a forgalomban lévő brikettáló rendszerekből kiindulva a legtöbbször az 5 centiméteres átmérőnél nagyobb kör, négyszög vagy sokszög profilú tömörítvényt nevezzük brikettnek. A gyártási folyamat célja egy tömör, nagy sűrűségű végtermék előállítása. A préselés során négyzetcentiméterenként minimum 1 tonna nyomás éri az alapanyag felületét. Ez annyit tesz, hogy a brikett 1000 bar-nál is nagyobb préselő nyomás hatására áll össze. Természetesen csak akkor, ha a hatalmas nyomás elegendő hatásidőn keresztül áll fenn. Eljárástól és alapanyagtól függően a brikett készülhet kötőanyag nélkül (általában a hidraulikus brikettáló rendszerekre jellemző), illetve kötőanyaggal (mechanikus brikettáló gépek sajátsága). A hozzáadott segédanyag szerepe az összetartás segítésén túl lehet a felület nedvesítése (kondicionálás) is. A brikett gyakorlatilag bármilyen alapanyagból készülhet, ha a szemcseméret (az aprított alapanyag-darabkák mérete) megfelelő.

Ár-érték arányban kiemelkedő hidraulikus brikettálók
35, 50 és 100kg / óra kapacitásban,
KATTINTSON IDE !

Nagyobb kapacitású hidraulikus vagy mechanikus présekért ide kattintson.

Többek között beszélhetünk fémbrikettről, műanyagbrikettről, keményfa-brikettről, illetve agrobrikettről is. Az agrobrikett mezőgazdasági melléktermékek, különböző lágyszárú növények felhasználásával készül. A napnál is világosabb, hogy például a fémbrikett tüzelőanyagként nem alkalmazható. Általánosságban elmondható, hogy az agrobrikett fűtőértéke elmarad a keményfa-brikett fűtőértékétől, ám hamutartalma jóval magasabb annál. Éppen ezért egyes biomassza kazánokban nem alkalmazható tüzelőként.

A brikett sajátos jellemzője az alacsony nedvességtartalom, mely a préseléshez nélkülözhetetlen alapkövetelmény. Ez, valamint a brikett nagy tömörsége biztosítja a remek tüzeléstechnikai jellemzőket.

A brikettálást, brikett préselést megelőző technológiai lépések

Nélkülözhetetlen az alapanyag megfelelően kis szemcseméretének előállítása. Ez egy- vagy többlépcsős aprítással valósítható meg. A brikettálásra kész apríték szemcsefinomsága 12 mm alatt marad. A legtöbb esetben az aprítást a szárítás követi: az alapanyag nedvességtartalmát szárítórendszer (legtöbbször dobszárító vagy csőszárító) segítségével szorítják 10-15% közé. A szárítórendszereket fűteni kell, amely növeli a brikett előállításának költségét. Célszerű az üzem működése során keletkező hulladékhőt használni erre a célra. Szükség esetén ekkor kerülhet sor a kondicionálásra is.

Mi az a brikettálás?

Alapvetően a brikettálás mint agglomerációs eljárás két fő csoportját különböztetjük meg az alkalmazott technológia függvényében. Beszélhetünk csigás, valamint dugattyús brikettálóról. A dugattyús rendszerek további két csoportra bonthatóak attól függően, hogy magát a dugattyút hidraulika vagy mechanika mozgatja-e.

A Best Machinery Kft. által forgalmazott CF Nielsen mechanikus-dugattyús brikettáló

A nyomócsigás eljárás során egy csiga hozza létre az alapanyag előre mozgását, valamint a kompressziót. Az alapanyag az előtömörítő csatornán (egy szűkülő keresztmetszetű, kúpos edény) át kerül beadagolásra a csiga végső szakaszába. Ezt követően az alapanyag a préscsatornába kerül. A technológia által készített végtermék könnyen felismerhető a brikettben található lyukról. A csigát a préshüvely oldaláról (a brikett irányából) egy csappal támasztják meg. A csap átmérője megegyezik a brikettben található lyuk átmérőjével.

A csigás brikettáló működése

A szükséges préselési nyomás csökkentése érdekében a munkafolyamat hőmérséklete a csiga köré épített külső előfűtő-fejjel növelhető. A súrlódás, valamint az alakváltozási munka hatására a hőképződés hatalmas, a brikett felszíne gyakran megég. A csigás brikettáló berendezéssel előállított brikett tonnánkénti fajlagos energiaszükséglete 80-100 kWh. Természetesen sok múlik az alapanyag kezdeti nedvességtartamán is. A csigás rendszerű brikettálóval előállított végtermék minősége elmarad a dugattyús technológia által készített agglomerátumtól, éppen ezért a Best Machinery Kft. biomassza hasznosítási üzletága ilyen rendszerű gépsort nem forgalmaz.

A dugattyús brikettáló rendszerekbe az alapanyagot közvetlenül a préscsatornába juttatjuk be. Itt egy több ütemből álló tömörítési eljárás zajlik le, melyet a préshüvelyben mozgó dugattyú végez el. Az egydugattyús rendszerek kör keresztmetszetű rúdbrikettet állítanak elő, míg a többdugattyús technológiák során változatos alakú brikett készül. A többütemű tömörítés sajátsága, hogy az egyes ütemek által létrehozott frakciók határán a brikett hosszirányára merőleges erő hatására az agglomerátum könnyen törik. A dugattyús brikettálóval előállított brikett fajlagos energiaszükséglete 30-70 kWh tonnánként.

A dugattyús brikettáló működése

Mint korábban azt említettük, a dugattyút hidraulika rendszer, vagy mechanika mozgatja. A hidraulikus brikettálók már egészen kis teljesítménytől (akár 30 kg/óra) elérhetőek. (Ne feledjük korábbi cikkünkben a méretgazdaságosságról írottakat). Mindez nem jellemző a mechanikus brikettálókra, melyek kis teljesítményben nem készülnek, de akár a brikettprésenkénti 1 tonna/óra kapacitásra is képesek lehetnek.

Cikkünk egy sorozat első részeként készült. A következő írásunkban a pelletet és a pelletgyártást vizsgáljuk meg.

A bejegyzést készítette: Blaskó Gergely (A szerzőről)

Szóljon hozzá!