A mobil faaprító gépek típusai

Az aprítógépek típusait bemutató cikkünk első része a telepített berendezéseket tekintette át. Jelen írásunk a mobil faaprítókat mutatja be. A mobil aprítógépek általános kialakítását tekintve megkülönböztetünk késes, tárcsás, dob és kalapácsos aprítókat. Az alkalmazási lehetőségek tekintetében figyelembe kell vennünk a berendezés kiválasztása során az alapanyag minőségét, rendelkezésre álló mennyiségét és későbbiekben a termék felhasználási területét is.

A vágástéri hulladék feldolgozására, rönkfából történő első osztályú apríték készítésére ideális eszközök a késes, tárcsás faaprító berendezések. Szennyezettebb, ipari fahulladék aprításához pedig a kalapácsos aprító berendezéseket alkalmazzák.

Az alapanyagról

A feldolgozandó anyag szinte 100%-ban az erdőgazdálkodásban és a faiparban keletkező melléktermék. A mobil faaprítókban felhasználható anyagok elsősorban az erdőgazdálkodásban a fakitermelés során keletkező úgynevezett teljesfa, fakorona, gallyazási hulladék és fatuskó, míg a faiparban a kérgezési hulladék, a fűrészelés során képződő darabos hulladék, bontásból származó faanyag stb. képződnek. A hagyományos fakitermelés során a fafeldolgozási és ipari célra nem használható faanyag egy részét megsemmisítik (vágástéri hulladékok - gally - helyszíni elégetése). Az apríték-termelésben ez a fanyersanyag is hasznosítható. A feldolgozható anyagok közé kell sorolnunk továbbá a pár éves vágásfordulójú energetikai ültetvények faanyagát is, amelyek termelése a közelmúltban terjedt el.

A termékről

Származás, előállítás és felhasználás szempontjából sokféle apríték létezik, és ez igaz az energetikai célra készített aprítékokra is. Különböző anyagú, alakú, méretű aprítékokat más-más módon lehet és célszerű felhasználni. A felhasználási lehetőségek lehetnek: komposztálás, közvetlen és közvetett energetikai célú hasznosítás (direkt égetés vagy a pellet-brikett gyártásban alapanyagként való felhasználás stb.).

Mobil aprítógépek

Az aprítógépek „legbecsesebb” része, a lelke a rotor (forgórész), amely magát az aprítást végzi. Kiképzésük alapján tárcsás, dobtengelyes és csigás forgórészeket különböztetünk meg.

A tárcsás forgórésszel szerelt aprítógépek a legelterjedtebbek, a dobtengelyes aprítógépek legváltozatosabb technikai kialakításúak, a csigás aprítógépek csak pár éve használatosak, még nem elterjedtek.

A mobil aprítógépek meghajtása saját motorral, (belsőégésű-, vagy villanymotor) vagy erőgép (traktor) kardánhajtásával történhet. (Ez utóbbi esetben a gép vontatását maga a traktor is végezheti.)

A mobil aprítógépekre jellemző, hogy az előaprítást végző gépegységet, a behúzó asztalt, az utóaprítót és az aprítékot kidobó szerkezetet egy géppé építik össze, amelyet utánfutóra, vagy felépítményre szerelnek. Kisebb aprítandó mennyiség, illetve kisebb éves kihasználás esetén az adagolás (etetés) kézzel történik.

Az erdőgazdálkodás nagyméretű, általános faipari célra nem alkalmas faanyagát is célszerű aprítani. Ilyen anyag lehet a lombkorona, az „értéktelen”, főleg hasított tűzifa előállítására alkalmas fa vagy farönk.

Nagy volumen (tarvágás, erdőkitermelés) esetén a nagyobb méretű és teljesítményű, önjáró vagy felépítményre szerelt, vontatott aprítógépeket alkalmazzák. Kiszolgálásukat általában a teherautóra szerelt vagy az aprítógéppel egybeépített daru végzi, amelynek irányítása történhet a gépjármű (vagy traktor) fülkéjéből, esetleg egy távirányító segítségével a gép mellől.

A mobil aprítógépek teljesítményét behatárolja a garatméret (annál nagyobb átmérőjű fa, vagy rönk nem helyezhető bele), a feldolgozni kívánt fa fajtája és a meghajtás típusa.

A Best Machinery által kínált mobil aprítógépek választéka igen nagy, aprítási átmérőjük 12 cm-től egészen 90 cm- ig terjedhet. A teljesítmény tekintetében ezek a berendezések 3 m3/h-tól a több 10 m3/h-ig érhetőek el. A faaprítók a biomassza hasznosítás főmenü aprítógépek menüpontjában tekinthetőek meg.

Fatuskó aprítása is lehetséges. Ez azért fontos, mert a föld felett található faanyag körülbelül ötödének megfelelő mennyiségű faanyag a tuskóban és a nagyobb gyökerekben található. A tuskók aprítása lassú fordulatszámú ún. „marótengelyes” berendezésekkel aprítható. Ezek a gépek nagy garattal, 200-500 kW teljesítményű, belsőégésű- vagy villamotorral vannak felszerelve.

A bejegyzést készítette Varga Péter és Blaskó Gergely (A szerzőről)