8+1 megfontolandó tanács brikettáló gép vásárlása előtt

Cikkünk elsősorban azoknak a gazdáknak, jövendőbeli egyéni, illetve kisvállalkozóknak szól, akik hirtelen ötlettől vezérelve elhatározták, hogy a környékbeli lakosság tüzelőjét maguk fogják előállítani. Már csak néhány lépés választja el őket attól, hogy megvásárolják a mesés gazdagságukat megalapozó brikettáló gépet. Ön is az imént említett csoporthoz tartozik? Ebben az esetben mindenképpen olvassa el írásunkat, mely a brikettáló rendszerek gazdaságos üzemeltetésének elengedhetetlen feltételeit gyűjti csokorba. 

Így ne szállítsunk brikett alapanyagot

1. Eldöntöttem már, hogy milyen alapanyagot szeretnék brikettálni?

Nagyon fontos annak tisztázása, hogy milyen alapanyagot kívánunk a brikettáló gépbe táplálni. Ugyanazzal a brikettpréssel nem minden esetben tudunk lágyszárú (például energiafű, szalma) és fás szárú (például faforgács) anyagot is tömöríteni. Előbbihez a mechanikus brikettáló gépek közül érdemes választanunk, míg a fás szárú növények esetében kielégítő végeredménnyel szolgálhat egy hidraulikus brikettáló is. A hidraulikus brikettáló gépek már 30 kilogrammos óránkénti kapacitástól elérhetőek, de a mechanikus szerkezetek ennél jóval nagyobb kapacitástól indulnak. Még az óránként 200 kilogrammot gyártó mechanikus gép is ritka, mint a fehér holló. A megfelelő döntés meghozatalához segítséget nyújt a további 8 pont megfontolása.

Ár-érték arányban kiemelkedő hidraulikus brikettálók
35, 50 és 100kg / óra kapacitásban,
KATTINTSON IDE !

Nagyobb kapacitású hidraulikus vagy mechanikus présekért ide kattintson.

 2. Megfelelő a kiválasztott alapanyag nedvességtartalma?

A brikettálás technológiájából fakadóan érzékeny az alapanyag nedvességtartalmára. Túl nedves, illetve túl száraz alapanyag esetén a brikett széthullik, illetve össze sem áll. Az ideális nedvességtartalom 10-14% között mozog, de semmiképpen sem több, mint 18%. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A legtöbb alapanyagot szárítani kell. (Példának okáért a légszáraz fa nedvességtartalma a helytelen tárolás következtében a 20-35%-os tartományba is felszökhet.) Ebből adódóan a brikettáló rendszerbe kell iktatnunk egy szárító berendezést. A közhiedelemmel ellentétben még a fűrészpor nedvességtartalma is csak a legritkább esetben felel meg az elvárásoknak. Legyen szó csőszárító vagy dobszárító berendezésről, egy dolog biztos: a szárító több millió forinttal növeli a beruházás költségét. Ha Ön most azon gondolkodik, hogy a plusz költség nagyságrendjének hallatán kihagyja a szárítót, akkor gondolatmenete egy másik nehézség irányába indul el.

A fűrészpor, faapríték "manuális módon" is szárítható. Az alapanyag 5-10 centiméteres rétegben egy fedett(!) jól szellőző helyen kiterítve, azt naponta átforgatva záros határidőn belül kiszárad. Ehhez a művelethez két dologra mindenképpen szükség van: szabad terület és élőmunka igénybevétele nélkül nem fog sikerülni. Általában e kettőből mindig kevés áll a rendelkezésre. Akad persze kivétel. Egy önkormányzat vezetése például - hála a közmunka programoknak - örül, ha munkaerőt vonhat be a folyamatba...

3. Megfelelő mennyiségben áll rendelkezésemre az alapanyag?

„Naponta 200-300 kilogramm fűrészport kapok a szomszédos fatelepről. Ezt brikettálva már kész is a környék legjobb tüzelője. A projektre vállalkozást alapítok, és mesésen élünk majd a befolyó jövedelemből!” Számos alkalommal halljuk az idézett mondatot. Igaz, hogy a piacon jelen vannak az óránként 30-70 kilogramm brikett előállítására alkalmas brikettáló gépek, de ekkora kapacitással a piaci alapokra helyezett beruházás csak nehezen fog megtérülni! Optimális esetben a kész brikettet 55 forintos kilónkénti áron tudjuk értékesíteni. Ez 300 kilóval számolva bruttó(!) 16.500 forintos napi árbevételt jelent. Nézzük a kiadásokat: meg kell vásárolnunk a brikettáló rendszert. A szárításra gondoltunk? Ne maradjon ki a porleválasztó sem! Ha az alapanyagot ingyen kapjuk (erre vállalkozást alapozni nem lehet!), még akkor is telephelyünkre, gazdaságunkba kell szállítani, szállíttatni azt. Persze ha a szomszédtól kapjuk, akkor ezzel nem kell számolnunk. Ellenkező esetben a tapasztalatok alapján az alapanyag gazdaságos beszállítása maximum 30-50 km-es körzetből lehetséges. Ne feledkezzünk meg a brikettáló gépsor által fogyasztott elektromos áramról sem! Tervezzünk a működés során bekövetkező természetes kopással és a kopó alkatrészek cseréjével is! Ne feledjük saját és alkalmazottunk, alkalmazottaink munkabérét sem! Mindent egybevéve még akkor is csak nagy nehézségek árán lesz rentábilis a kiskapacitású brikettáló üzlet, ha olyan egyszerű (és akár ingyen beszerzett) alapanyag brikettálását is tervezzük, mint a fűrészpor.

Persze egészen más a helyzet, ha az alapanyag, a vállalkozás, a munkaerő már adott. Egy fűrész- vagy asztalosüzem az elszívó által összegyűjtött fűrészport, faforgácsot hatékonyan brikettálhatja egy kis, automatizált brikettáló gép segítségével. Ez az elszívó rendszerbe iktatható, és gyakorlatilag önmagában, részleges felügyelet mellett alkalmas a termelésre. A vételár 1-1,5 éven belül megtérül. Önkormányzatok számára is ideális lehet a berendezés, ha a cél elsősorban nem a profit, hanem a foglalkoztatás.

4. Kereskedelmi forgalomba kívánom hozni a végterméket?

Amennyiben a válasz igen, úgy a költségek tovább emelkednek. Nélkülözhetetlen a brikett minőségének igazolása, a késztermék csomagolása (külön csomagoló gép a brikettáló rendszer végén), az alapanyag és a végtermék tárolása, valamint az adók és járulékok megfizetése.

5. A fentiek alapján mekkora az a mennyiség, amelyre üzleti vállalkozást lehet alapozni?

A Best Machinery Kft. mérnökeinek egybehangzó véleménye alapján egy 150 kg óránkénti teljesítmény alatti gépnek csak rendkívül speciális esetben van létjogosultsága a honi piacon, de üzleti vállalkozást ekkora kapacitású gépre nem szabad alapoznunk. 300-500 kilogrammos óránkénti vagy e fölötti kapacitásban érdemes gondolkodnunk! Különösképpen igaz ez akkor, ha olyan alapanyag feldolgozását tervezzük, amely mechanikus brikettáló gép vagy szárító bevetését igényli.

6. Milyen távolságból érkezik az alapanyag?

Részlegesen már említettük, de érdemes külön pontot szánni e kérdésnek. Pécsett lakunk, de a Mátrából érkezne a faanyag? Kizárt, hogy üzletünk rentábilis legyen! 30-50 km-es körzeten belül kell biztosítanunk a megfelelő alapanyag-ellátmányt, ellenkező esetben a költségek az egekbe szöknek.

7. Mekkora az alapanyag „szemcsemérete”?

Ne feledjük, hogy a fűrészpor kivételével gyakorlatilag minden brikettálható biomassza alapanyag aprításra szorul. Csak az aprítás után kerülhet bele a megfelelő szemcseméretű anyag a brikettáló gépbe. Szalma esetében például bálabontóra és finomaprítóra, míg rönkfa esetében egy mobil vagy telepített aprítógépre, és egyes esetekben szintén finomaprítóra van szükségünk. Papírt brikettálnánk? Előtte egy granulátoron engedjük át az alapanyagot! Egy nagy körbála befogadására kész bálabontó nem apró szerkezet, mérete már önmagában meghatározza a gép kapacitását. (Kicsiben nem megy...)

8. Van piaca az általam gyártott brikettnek?

A beruházás előtt mérjük fel a piacot! Hány versenytárssal kell megküzdenünk? Ebben az esetben se feledkezzünk meg a szállítási, illetve raktározási költségről. Persze megint más a helyzet, ha nem főtevékenység a brikettgyártás. Egy asztalosüzem vagy önkormányzat juttatásként is kiadhatja a kész produktumot.

+1. Megvan a brikettáló rendszer helye?

Át kell gondolnunk, hogy a brikettáló rendszert hová fogjuk telepíteni. Az udvarra, illetve az eresz alá nem lehet. A számításból ne hagyjuk ki az egyes gépek közötti szállítórendszereket sem. Továbbá tartsuk szem előtt, hogy az alapanyagot, illetve a végterméket száraz helyen, a visszanedvesedést meggátolva kell tárolnunk.

Mint azt 8+1 pontunkból láthatjuk, a brikettáló vállalkozás beindítása túlmutat egy brikettáló gép megvásárlásán. Fontolja meg a döntést! Ha igényt tart rá, kérje mérnökeink ingyenes segítségét. Cégünk szakemberei támogatják Önt a megfelelő döntés meghozatalában.

A bejegyzést készítette: Blaskó Gergely (A szerzőről)

Szóljon hozzá!