Bányászhatóvá válnak a hulladéklerakók?
A skóciai kormányzat által is támogatott Zero Waste Scotland projekt keretében azt vizsgálták, hogy gazdaságilag és technikailag kivitelezhető-e a régi, lezárt hulladéklerakók bányaként történő hasznosítása. A válasz határozott igen!
Skócia, a világ első kormányzataként hivatalosan is felvállalta a hulladéklerakók újranyitásának és bányászatának koncepcióját. Nem véletlenül... A szigetország Európa egyik legnagyobb népsűrűségű területe, és a hely igencsak szűkös új hulladéklerakók építéséhez. Ez azonban még áthidalható megoldás lenne, de úgy tűnik, hogy a skótok a hulladékban is meglátják az üzletet. Mindennapi szemetünk ugyanis egyre több olyan anyagot tartalmaz, amely igencsak értékes. Égethető és újrafelhasználható műanyagokat, értékes fémeket és még értékesebb ritka földfémeket rejt.
A neves kutatóintézetek által összeállított tanulmány szerint a hulladéklerakók bányászata ma már technikailag kivitelezhető és nyereségessé is tehető. A számítások szerint a hulladékok osztályozásával, majd égetésével, illetve a nyersanyagok hulladékból történő válogatásával és feldolgozásával, majd értékesítésével anyagilag is nyereségessé tehető a bányászat. A fémek 75-90%-a, a műanyagok 50-75 %-a nyerhető vissza, a bányászattal. Az anyagi hasznon túl környezetvédelmi szempontból is nyereséges befektetésről van szó.
A teleszkópos rakodógép másodnyersanyagot pakol
A régi hulladéklerakók ugyanis gyakran megfelelő műszaki védelem nélkül épület ki, így potenciálisan környezetszennyezők. A lerakók bányászatával ezek a kockázatok megszüntethetőek, ráadásul a lerakóból kinyert nyersanyagok újrafelhasználhatóak, nem kell őket szűz területekről kibányászni, kitermelni.
Nem csak a skótok
Azonban nem csak a skótok foglalkoznak a hulladéklerakók bányászatával, hanem az angol és a belga kormányzat is, Svédországban pedig a Linköpingi Egyetemen vizsgálták a hulladéklerakók bányászatának eredményeit.
Az egyetemen végzett kutatás szerint a vizsgált hulladéklerakóból több mint százezer tonna vas és alumínium nyerhető ki, és ezek mellett számos értékes fém, így titánium, molibdén, cink, mindezek több ezer tonnás mennyiségben.
A lerakóból kinyerhető ritka fémek és földfémek ára így is az egekben van, hiszen jelenleg a termelés 90%-a Kínában történik, amely tény bizonytalanná teszi a modern elektronikai berendezésekhez szükséges alapanyagok ellátását.
Hétszáz lerakó
Angliában a Bristol mellett Swindonban tervezik az első lerakó bányászatát, ami a tervek szerint az elkövetkező húsz évben 800 embernek adna munkát, míg Belgiumban hasonló projekt indul egy éven belül. Az üzleti számítások szerint egy-egy nagyobb lerakó lebányászása forintban számolva 100 milliárdos profitot termelhet, amennyiben az ökológiai értékeket is beleszámítják a haszonba. Mindemellett a beruházás anyagilag is nyereséges lehet.
Idehaza jelenleg összesen több, mint 700 rekultiválatlan hulladéklerakó van. Remélhetően ezek úgy tűnhetnek el, hogy az ott található - jelenlegi állapotukban hulladéknak minősülő - tárgyak értékes másodnyersanyagként kerülnek felhasználásra. Mindezt úgy, hogy az anyagáram nem teljes egészében az égetőbe kerül...
Ezt olvasta már?
A cikket írta: Blaskó Gergely - (A szerzőről)
Szóljon hozzá!