4 tipp a faapríték felhasználásához - apríték körkép

Sokan kizárólag tüzelőanyagként tekintenek címszereplő szerves anyagunkra, holott a faapríték számos más felhasználási területe ismert. Cikkünkben ezekről nyújtunk rövid ízelítőt, de természetesen a tüzeléstechnikai hasznosítás sem maradhat ki a sorból. Ön szerint rejtélyes kódszavakat rejt a G30 és a P16 megnevezés? Olvassa el bejegyzésünket, a végére minden világossá válik!

Mulcs – apríték mint talajtakaró

A mulcs a talaj megmentője, gyomelnyomó, és lebomlása után növeli a talaj humusztartalmát. Ezenkívül segít megtartani a termőtalaj nedvességtartalmát, csökkenti az eróziós hatásokat és növeli a talaj szervesanyag-tartalmát. Használhatjuk fák, bokrok körül, valamint a kerti ágyásokban. A mulcs rendszerint hántolt vagy darabolt fakéregből készül.

Cellulóz – faapríték a papírgyártásban

A fának csak bizonyos részei használhatóak cellulóz előállításához. Ezek a geszt és a háncs. A fakéreg nem alkalmas erre a célra; túl alacsony a rosttartalma. A cellulóz előállítás egyik fő követelménye a homogén méretű faapríték. A kérget is felhasználhatjuk a papírgyártó üzemben szükséges gőz fejlesztéséhez fűtőanyagként.

Játszótéri faapríték – ütésvédő anyag

A játszótéri faapríték egy igen elterjedt és közkedvelt anyag. Környezetbarát és egyben természetes alternatívája a gumiaprítékból készült játszótéri felületeknek. Elsődlegesen balesetvédelmi szempontokból használjuk. Amennyiben 30 centiméter mélyen terítjük, akár 3 méterről történő esés energiáját is képes hatékonyan csökkenteni.

Referenciáink: projektek, amelyekre büszkék vagyunk! Kattintson a videókért, képgalériáért

Biomassza üzemanyag - a faapríték mint fűtőanyag

A szilárd alapú biomassza üzemanyag, a faapríték, egy kiváló megújuló energiaforrás. Ennek kitűnő forrása a vágástéri maradék, azonban a közeljövőben várható a rönkfa és a tuskó felhasználásának előtérbe kerülése is. Az EU –s előrejelzések szerint a teljes biomassza igény az energiapiacon évente 577 millió köbméter.

A modern biomassza-erőművek egyaránt hasznosítanak pellet és faapírték alapú tüzelőanyagot is. A faapríték alkalmazásának egyértelmű előnye a pelletel szemben mért alacsonyabb költsége.

Az apríték fűtőanyagként való felhasználásnál annak mérete a leglényegesebb jellemző. Kevés, de annál pontosabb szabványt alkalmaznak az apríték frakcióméretére, nedvességtartalmára, valamint hamutartalmára vonatkozóan.

Méret és szemcseeloszlás szerinti csoportosítás:

A korábbi ÖNORM szabvány szerinti G elnevezéssel jelölt besorolás alapján G30-as, G50-es, G80-as, illetve G100-as aprítékot határoztunk meg. Ezt váltotta nemrégiben az EN 14961-1 szabvány, mely szintén a fő frakcióméret, illetve a maximális és átlagos aprítékhossz, valamint keresztmetszet alapján osztályoz. Jó minőségű faapríték késes vagy dobaprító berendezéssel készíthető.

A jó minőségű faapríték (wood chips) nem keverendő össze a fadarálékkal (hog-fuel), mely általában a kalapácsos aprítógépek, illetve shredderek segítségével készített, tépett darálékot jelenti, és automatikus adagolású aprítékkazánokban nem használható.

Nedvességtartalom szerinti csoportosítás:

Nedvességtartalom szeint M20-as (száraz), M30-as (tárolható), M40-es (korlátozottan tárolható), M55-ös (nedves) és M55+ (friss vágásból származó) aprítékokat különböztethetünk meg egymástól. Az M utáni szám a százalékos nedvességtartalomra utal. Természetes módon a faapríték fűtőértéke a nedvességtartalom növekedessél fordított arányban változik. Továbbhasznosítás (brikettálás, pelletálás) esetén a faapríték aktív szárítást igényel.

Hamutartalom alapján történő csoportosítás:

A kereskedelmi forgalomba hozott faaprítékok esetében hamu és idegenanyag-tartalom alapján A1 és A2 osztályokat különböztethetünk meg. Az A1-es osztály csekély, 1% alatti hamutartalommal bír, míg az A2 esetében a százalékos arány 1-5 között mozog.

Egy köbméter apríték fűtőértéke nedvességtartalmától függően akár nagyobb is lehet, mint ugyanennyi rönkfának. Ez annyit jelent, hogy a körülbelül 150-200 Kg/köbméter fajsúlyú apríték 3,5-4,5 kWh/kg fűtőértékkel bír.

Az aprítékfából keletkezett hamu szintén hasznos másodnyersanyag; talajjavító anyagként alkalmazható, víz és tápanyag visszatartó és rendkívül gazdag ásványi anyagokban.

A faapríték egyetlen hátránya a pellettel szemben a benne található fűrészpor és kisebb gallyak, melyek megnehezítik az automatizált rendszerek működtetését, növelik a karbantartási és leállási költségeket. Ezek a költségek azonban könnyen megtérülnek, ha kis távolságból szerezzük be az alapanyagot; az apríték olcsóbb a pelletnél, előállítása és feldolgozása kisebb energiaráfordítással jár, azonban szállítása az alacsonyabb fajsúly miatt gazdaságtalanabb.

Faapríték árak Európában és az Egyesült Államokban.

Európában főleg Németországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban vált közkedvelt fűtőanyaggá a faapríték. A bő kínálat alacsony árakat eredményezett ezekben az országokban. Az Európai Unió támogatja a faapríték tüzelőanyagként való felhasználását; a hosszú távú tervekben a faapríték piacát éves szinten 913 millió köbméterre becsülik.

Az Egyesült Államokban a faapríték árát az apríték alapanyagául szolgála fa fajtája és a szállítási távolsága befolyásolja. Nedvességtartalomtól függően a déli államokban 60$ és 70$, az északi államokban 60$ és 160$ között mozog tonnánkénti ára.

A bejegyzést írta: Boldog Gábor és Blaskó Gergely - (A szerzőről)