A csehszlovák ipar "remekei"
A tegnapi Kaposgép AR - UN kavarodás (tévesen beküldött fénykép) kapcsán jött az ötlet: nosza, legyen leírás az UN gépekről is. Az UN-0.50-el a 80-as években kezdtem dolgozni, egy E-302 drótkötelesről nyergeltem át. Nagyon furcsa volt akkor, hogy a hátsókerék kormányzású gépet arra kellett kormányoznom, amerre fordulni akartam. Zárójeles megjegyzés, mielőtt furcsán néznétek: a gumikerekes kotrónál fordítva kell kormányozni, ha hátul van a kormányzott kerék.
Na, ezzel a tudással kellett Pécsről Szekszárdra navigálnom a gépet. Akkor még sokat kellett lábon vonulni. Ennél a homlokrakodónál egy hidromotor vitte át a hajtást. 2 fokozat volt: egy munka és egy menetelő, amit egy karral váltottam. A háromállású irányváltót a műszerfalon, a jobb oldalon helyezte el a gyártó. A hidromotort és a szivattyúkat egy 4hengeres Zetor motor hajtotta. A motorháztető hátrafelé nyílt, amit két kézzel kapaszkodva, csimpaszkodva kellett hátrabillenteni.
A rakodógép fülkéjét kétszemélyesre alakították. A bal oldali ülésnek gumipárnás volt a rugózása. Úgy kellett szelepen keresztül felpumpálni. A jobb oldali ülés kényelmére nem fordított a gyártó túl nagy hangsúlyt, az felettébb fapados, de legalább vastagon párnázott volt. A körbe-ablakos fülkéből minden irányba nagyon jó kilátás nyílt. Mindkét oldalra üveg tolóajtót szereltek a ki és beszálláshoz, valamint a szellőztetéshez.
Meg kell hagyni, nagyon stabil kis szerkezetet kreáltak a csehszlovákok. A szerelék /gém/ 180 fokban, forgózsámolyon fordult. A stabilizátort elektromosan kapcsolta elforduláskor, ami a hátsó hidat támasztotta ki. Az első híd fix volt. Nem kedvelte a fellazult talajt, egy picit nyirkosabb helyen azonnal elcsúszkált, főleg ha a kanalat valamelyik irányba kifordítottam.
A rakodógépre plusz gémet lehetett rászerelni, amellyel már mélyásóként volt használható. Nem volt egy nagy élmény, annál inkább kihívás. A lábféket (ami sűrített levegővel működött) egy karral kellett bent tartani. Kotrás közben az erősítette volna a kézifék hatását. Ez sem igazán sikerült tökéletesre, annak ellenére, hogy sima fékezéskor nagyon jól fogott.
A közlekedés (főleg este) elég érdekesen alakult a nagy ormány miatt. Behintáztatta a gépet, takarta a jobbra látást, és este a lámpák fényét is nagyon megosztotta. A fűtés viszont kellemes volt benne, a nagy ablaktörlők is jól töröltek.
Az UN-0.51-es már picit szebb fülkével, más híddal és hidraulikus kormányzással készült. Ennek ellenére nekem az 0.50-es jobban bejött. Mindkettő gép menetelő berendezése nagyon folyatta az olajat, és így elég megbízhatatlan volt. Egyéb hibái nem igazán akadtak egyik verziónak sem. Igazán nincsenek rossz emlékeim ezekről a masinákról.
Jugl Alajos
(A képeken nem a saját használatú masina látható)
Ezt olvasta már?
Olvasson több ítéletet! Vissza a Munka-Gépítélet kezdőlapjára
