A török „csoda”

Akik dolgoztak már JCB 3CX-szel, vagy kicsit ismerik a gépek világát, azoknak ismerős lehet a Mastas eme példánya. A hasonlóság nem véletlen, török licensz alapján építik eme gépeket a JCB megcsúfolására! Gondolom ezek után érzi mindenki, hogy nem kifejezetten pozitív élménybeszámoló készülődik! Előre le kell szögeznem, hogy az ítéletben szereplő képeket az internetről töltöttem le, ugyanis a gépről készült saját képeket már réges-régen kukáztam.

Külső:

Nagyjából itt ki is merül a hasonlóság a két kotró-rakodógép között, semmi extra nincs rajta kívül, leginkább a lekerekített orr különbözik az MST-n. Nagy tükrök vannak rajta, viszont még sosem sikerült beállítani rendesen, valami mindig belelóg a látótérbe. Egybenyíló hátsó ablak segíti a kilátást hátulra, bár a Cat 432D-t jobban szeretem, ott padlószintig nyitható az üveg, igaz az kétrészes, de jobb a „kitárulkozás”.

Szerelékek:

Az eleje azt kell mondjam, hogy nem olyan rossz, mondhatni átlagos. Viszont a kanál anyagát valami rossz minőségű biliacélból csinálták, hajlik, nyekli-nyaklik. A villa tartója is megérne egy misét, inkább le is szedtük róla, mert csak a baj volt vele (törik, hajlik az is). Pozitívuma viszont, hogy jó magasra emel, a nyergest is könnyen feléri. A hátulja ennél is rosszabb. Nagyon nem sikerült behangolni a vezérlőtömböt, ráadásul gyenge is. Rángat, illetve a műveletek végállása felé sem lassít a hidraulika, így könnyen csattan a kanál vagy a gém. Két művelet még megy valahogy, de a harmadik nem mindig akar sikerülni. Ugye ez mechanikus vezérlésű a Cat 432-vel ellentétben, de más hasonló márkájú géppel dolgozva sem találkoztam ennyire kapkodós kotró-rakodóval. Ráadásul annyira mélyen van felfüggesztve, hogy húsz centire kitolt gémmel már nem lehet felemelni a kanalat a földről, ha a nagy gémet behúzza teljesen.

Fülke:

Nem tudom ki kinek tervezte, de egy hosszú kezű, rövid lábú, a gerincét középen kettétört embernek tökéletes. Semmi sem esik kézre, a pedálok közel vannak, a karok messze. A kilátás nem olyan vészes, bár a fent említett tükrök nem segítenek sokat. Szavakba nem lehet önteni, látni, érezni kell.

Motor, erőátvitel:

A Perkins motort gondolom nem kell senkinek bemutatni, megbízható, viszonylag kevés gázolajjal is beéri. A gyengeség viszont itt is megmutatkozik, bár itt szerintem a motor ereje elveszik a hajtásláncban. A háromsebességes automata váltó átlagos gyorsaágot biztosít, viszont dolgozni gyakorlatilag csak első fokozatban lehet vele, különben megfogja a motort rakodás közben. Fék egész tűrhető, találkoztam rosszabbal is, a kormányzás is egész vállalható, könnyűre sikerült a szervója, nekem bejött.

Lényegében ezek voltak a tapasztalataim, lehet van valakinek jó véleménye a gépről, bár olyan kollégával nem találkoztam még. Teljesen szubjektívan tekintek rá vissza, remélem, soha többé nem kell ráülnöm.

Juhász Péter

Olvasson több ítéletet! Vissza a Munka-Gépítélet kezdőlapjára